Széchenyi Kártya

A kártyahitel egyik legfontosabb jellemzője, hogy a bankok folyósítják, de ez mégsem az ő termékük. A Széchenyi Kártya megalkotásakor olyan terméket akartak készíteni, amely konstrukciójában a Kis-Középvállalkozások igényeihez igazodik és árazásban, rugalmasságban is megfelelő finanszírozási formát jelent rövid távú szükségleteikre.

A jelenleg a jegybanki alapkamat nagymértékű emelkedése miatt a forintalapú hitelek drágák, a devizahitelek árát pedig a szűkös forrásokra hivatkozva emelték a kereskedelmi bankok.
Forintra vetítve ez 20-25 százalékos kamatszintet jelent, amit a vállalkozások rentábilis működés közben egyre nehezebben vagy egyáltalán nem képesek finanszírozásra fordítani, mivel árrésük sokszor nem éri el ezt a szintet.

A vállalkozásoknak egy olcsó kiszámítható költségű és rugalmasan igénybe vehető forgóeszköz finanszírozásra van szükségük, mindezt lehetőleg forintban, hogy a későbbi devizapiaci mozgások költségeiket legalább a hitel törlesztésénél ne befolyásolják.
A Széchenyi kártya ezeknek az igényeknek megfelelő választás.

A Széchenyi Kártya a 2008-as év őszén megújult, ennek köszönhetően a 10 millió forint feletti hitelkeret igényléséhez ma elegendő két lezárt, teljes naptári évet átfogó gazdálkodói múlt, az eddig érvényben lévő legalább 5 millió forintos Széchenyi Kártyás múlttal szemben.

További újdonság, hogy hitelbírálattól függően akár 25 millió forintos igényléskor sem kérnek ingatlanfedezetet a hitel biztosítékául, valamint az állam 80 százalékos viszontgaranciát vállal a kihelyezett tőkére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett.